Épületek

Kilátó:

A park Makovecz Imre által megálmodott kilátótornya a magyarság jövőjét és határtalanságát szimbolizálja. A több, mint 20 méter hosszú gerendákból ácsolt kilátó igazi építészeti remekmű.

A kétszintes, öt tornyú, angyalszárnyas kilátóból pazar látványt nyújt a szatmári síkság vidéke. A kilátó felső szintjéről, 20 méter magasból határok nélkül jelenik meg a látóhatár.

Látogatóközpont:

A 300 négyzetméteres fagerendás mennyezetű épület ad otthont Szabolcs-Szatmár-Bereg megye első 4D mozijának, amelyben dübörgő hanghatások mellett egyszerre kilenc látogató tapasztalhatja meg a különleges térhatás élményét. A promóciós filmek megtekintése közben az eseményekhez illeszkedve hidraulika mozgatja a székeket, miközben szél, füst, hó, villám, vagy éppen eső hozza még közelebb a nézőkhöz a vásznon zajló történéseket.

A galériateremben tekinthetőek meg a Nagygécen élt birtokos családok címerei, valamint egy érintőképernyős portál segítségével, egy interaktív játék keretében tesztelhetik Nagygéccel kapcsolatos, frissen szerzett tudásukat a látogatók.

A látogatóközpontban ajándékbolt üzemel, ahol különféle ajándéktárgyak megvásárlására nyílik lehetőség.

Megmaradás Háza:

Az épület különleges építészeti megoldásokkal a születést és a halált jeleníti meg. Mindkettőt egy-egy kupola szimbolizálja. A belső kupola a születésé, a külső a halálé. Az épület tetején egy különleges fényfolyosó helyezkedik el, az újszülöttek a fénnyel érkeznek és a halottak a fénnyel távoznak. Az épület tengelye megegyezik a nyári napforduló tengelyével. Az épület körül a hónapokat jelképező fák állnak. A Megmaradás Háza arra is emlékeztet, hogy a nagyéciek soha nem adták fel a jövőjükbe vetett hitüket. Ebben az épületben kapott helyet a Nagygéc történetét bemutató, nagyszabású kiállítás, melyet a Csengeri Helytörténeti Múzeum készített. 8 tablón, 2 élőképen és 2 tárlón keresztül elevenedik meg a település múltja, különös hangsúlyt fektetve a templomra, Haynau-ra és az árvízre.

Park:

A két hektáros Nagygéci Emlékparkban őshonos Kárpát-medencei gyümölcsfák ligetében 200 emlékoszlopon Kárpát-medencei települések ezrei Drávaszögtől Csángóföldig, Délvidéktől Temesig üzentek az utókornak.

Az üzenetek főként az összetartozás, az összefogás, a nemzet fennmaradása, a határtalan magyarság, az emberiesség fontosságának, a szeretet erejének gondolatvilágát testesítik meg. Pár száz lelkes falutól a milliós nagyvárosig mindenféle település elküldte üzenetét, a legtöbb üzenet – 1004 darab – Erdélyből érkezett. A többség saját gondolatát írta meg, de sokan például Wass Albert, Széchenyi István, Babits Mihály, vagy Kölcsey Ferenc sorait tolmácsolták. A magyar költészet és irodalom remekei mellett azonban olyan bibliai idézettek, ókori bölcsességek, dalszöveg-részletek is érkeztek, amelyek mind értékes útravalóval láthatják el a Nagygécre látogatókat.

Nagygéc ikonikus lakója, Bözsi néni saját szavaival üzent:
„Senki nem akart innen elmenni, sírva mentek el az emberek.”

Templom:

A MEGMARADÁS TEMPLOMA
A település jelképe a XIII. században, alföldi módra téglából épített egytornyos, egyhajós, támpilléres szentélyű teremtemplom, mely két részből áll: a hajó az Árpád-korból való, a szentélyt XV. század második felében pedig késő gótikus stílusban bővítették. Ez a stílusbeli kettősség teszi igazán érdekessé: a román kori résablakok különleges harmóniában vannak a kora reneszánsz szentségházzal. A szentély észak-keleti falába korareneszánsz szentségtartót (pasztofórium) építettek. Nagygéc templomát Szent Péter tiszteletére szentelték. A szószék a XVIII. században épült téglából, illetve gótikus faragott kövekből. A templom különálló fatornya a mai 25 méter magas, háromszintes, gúlasisakos barokk tornyot 1896-ban emelték. 1864-ben Heszlmann Imre és Rómer Flóris készített feljegyzéseket és rajzokat a helyszínen. 1986-87-ben nagyszabású régészeti kutatást végeztek a templomban: a padló alatt középkori sírokat találtak a kutatók. Szóba került, hogy a kis templomot áttelepítsék a Nyíregyháza-Sóstói Múzeumfaluba, ez elmaradt, a korabeli bútorok azonban elkerültek Nagygécről.
A templom külső falán térdmagasságban jelzés található: idáig ért a szamosi árvíz 1970-ben. A használaton kívüli örökségi érték felújítását több alkalommal is megkísérelték, de forráshiány miatt ez mindig meghiúsult. Az országosan védett műemlék az elmúlt évtizedekben végveszélybe került.

Őrtűz oszlop:

A Nagygéci Emlékparkban a történelmi és a mai Magyarország körvonalai is kirajzolódnak. A Vereckei hágónál helyezkedik el az Őrtűz oszlop, mely a magyar történelem óriási jelentőségű szimbólumát idézi: Budáról őrtüzekkel hívták harcba a földvárak seregeit, a hétköznapokban az őrtűz védelmet nyújtott a hideg, vagy éppen a támadó vadak ellen.

A monumentális alkotás a hét magyar törzs bejövetelére emlékeztet, de megjelennek rajta az Árpád-házi királyok nevei is. A monumentális alkotáson egy 30 kilogrammos prizma játszik a nap sugaraival.

 

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.