Tájékoztatás

Tisztelt Látogatóink! A magyar kormány döntése alapján a 484/2020 (XI. 10.) számú kormányrendelet értelmében, a mai naptól (2020. XI. 11.) látogatási tilalom áll be a Nagygéci Megmaradás Temploma turisztikai attrakció területén, az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó koronavirus járvány megelőzése érdekben. A döntés visszavonásig érvényes. Szíves együttműködésüket köszönjük…. Continue reading

HATÁRTALAN ÜZENETEK

Csenger Város Önkormányzata, Szatmár: “Tiszteld őseidet, mert rajtok keresztül nyertél életet és örököltél Istent és Hazát!” /Wass Albert/ Jánd, Bereg: „A szabadságot egyetlen ország, kormány, párkapcsolat, barátság vagy vezető sem garantálhatja a számodra. Saját magad számára egyedül TE biztosíthatod a szabadságod.” /Sri Ram Kaa – Kira Raa/ Porcsalma, Szatmár: “A… Continue reading

A MEGMARADÁS TEMPLOMA

A település jelképe a XIII. században, alföldi módra téglából épített egytornyos, egyhajós, támpilléres szentélyű teremtemplom, mely két részből áll: a hajó az Árpád-korból való, a XV. század második felében pedig késő gótikus stílusban bővítették. Ez a stílusbeli kettősség teszi igazán érdekessé: a román kori résablakok különleges harmóniában vannak a kora… Continue reading

“Ezeréves” történetek

A megmaradás temploma (részlet) „1850-ban báró Haynau vásárolta meg a nagygéci pusztát. Ősi magyar földet, Szatmárba, Aradtól kétszáz kilométerre… Aztán meghívta Haynau a környékbeli magyar urakat magához – de soha nem ment el őhozzá senki sem. Aztán ment a hiéna maga, látogatóba, de becsukódtak előtte a kapuk. Ezért aztán eltakarodott… Continue reading

1970: a szamosi árvíz

1970. május elején nagy mennyiségű 30 – 40 milliméternyi csapadék hullott a Tisza és a Szamos hegyvidéki vízgyűjtő területén. Pár napra rá újabb szokatlanul nagy mennyiségű csapadék zúdult a területre. A Tisza és a Szamos vízállása május 14-én meghaladta az addig valaha mért legnagyobb vízállást. A Túr töltésének egy szakasza… Continue reading

A település múltja

Kis tábla mutatja az utat jobbra, Csengersima és a magyar-román határátkelő között, szerény táblán a felirat: Nagygéc. A település pedig hosszú évszázadokon át írta be magát a magyar történelembe. Elsőként 1280-ban tűnt fel egy nemes nevében, aki vélhetően a Csák nemzetség tagja volt. A XIV. században Ábrahám személyében szolgabírót is… Continue reading