A MEGMARADÁS TEMPLOMA

A település jelképe a XIII. században, alföldi módra téglából épített egytornyos, egyhajós, támpilléres szentélyű teremtemplom, mely két részből áll: a hajó az Árpád-korból való, a XV. század második felében pedig késő gótikus stílusban bővítették. Ez a stílusbeli kettősség teszi igazán érdekessé: a román kori résablakok különleges harmóniában vannak a kora reneszánsz szentségházzal. A szentély észak-keleti falába korareneszánsz szentségtartót (pasztofórium) építettek. Géc templomát Szent Péter tiszteletére szentelték. A szószék a XVIII. században épült téglából, illetve gótikus faragott kövekből. A reformáció idején, a XVII. században festették ki a templom belső terét, famennyezetét 1765-ben kapta. Vélhetően ez idő tájt épülhetett a templom különálló fatornya is, a mai 25 méter magas, három szintes, gúlasisakos barokk tornyot 1896-ban emelték. 1864-ben Heszlmann Imre és Rómer Flóris készített feljegyzéseket és rajzokat a helyszínen. 1986-87-ben nagyszabású régészeti kutatást végeztek a templomban: a padló alatt középkori sírokat találtak a kutatók. Szóba került, hogy a kis templomot áttelepítsék a Nyíregyháza-Sóstói Múzeumfaluba, ez elmaradt, a korabeli bútorok azonban elkerültek Nagygécről.

A templom külső falán térdmagasságban jelzés található: idáig ért a víz 1970-ben. A használaton kívüli örökségi érték felújítását több alkalommal is megkísérelték, de forráshiány miatt ez mindig meghiúsult.Az országosan védett műemlék az elmúlt évtizedekben végveszélybe került.

“A Megmaradás Temploma” turisztikai attrakció az Új Széchenyi Terv pályázatán 2012-ben nyert támogatást. Csenger Önkormányzata a védett templom teljes felújítása mellett azt tűzte ki célul, hogy egy különleges kulturális – turisztikai attrakció jöjjön létre a településen. A XIII. században épített templom, a Megmaradás Temploma a műemlékvédők szoros felügyelete mellett újult meg. Igazi középkori hangulat költözött a falak közé. Az Árpád kori és Mátyás korabeli falak megerősítést, majd új tetőszerkezetet és vörösréz tetőt kaptak. A román kori, csaknem 800 éves téglákat nem vakolták újra, és szabadon hagyták azt a sekrestyeajtót is, amelyet az építkezés idején tártak fel. Restaurálták a szószéket, a gótikus ablakokat, a mérműveket, a karzatot. Az üres keretekbe új ólomüveg ablakok kerültek, és elkészült a hajdan elhurcolt bútorzat teljes másolata is.A karzatra Kelet-Magyarország legnagyobb digitális orgonája költözött. A hangszerben 110 – 170 romantikus, barokk és szimfónikus regiszter van elrejtve. Az elektromos hangszer másik különlegessége, hogy egy magyar fejlesztésű orgonaszoftver segítségével működik. hangja pedig egy magyar fejlesztésű hangrendszer segítségével tölti be a 102 négyzetméteres templom félezer köbméternyi légterét

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?